Sorsokatmondó

Tegnap volt a költészet napja, József Attila születésének 113. évfordulója. Emlékezzünk rá egy kicsit rendhagyó módon.

Ehhez a feladathoz nehéz rövid felvezetőt irni, úgyhogy rögtön a lényegre térek: válaszd ki a kedvenc József Attila-versedet, és próbáld meg “elrontani” úgy, hogy hozzáirsz egy sort, esetleg kettőt. A plusz sornak természetesen tartalmilag és logikailag illeszkednie kell a vers többi részéhez. Látszólag könnyű feladat, de ha tényleg izgalmas megoldásra törekszel, meg fogsz izzadni egy kicsit.

Ha nehezedre esik hozzáfogni, vagy arra gondolsz, hogy egy nagy költő művei “szentek”, amikhez nem lenne szabad viccből hozzátoldani, ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket:

http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150410-a-kozos-versrombolas-elsopro-sikert-arathat.html

Határidő: április 17., kedd este

Reklámok

Az élet élni akar

Odakint még mindig hideg van, de azért valamennyien érezzük, tudjuk, hogy ez már úgysem tart sokáig: nemsokára jön a tavasz, és a bizsergető napfény melege átjárja meggémberedett tagjainkat.

A külső természet és az emberi lélek belső világának összefonódása nem ritka az irodalomban. Évszázadokon keresztül költők egész sora próbálta saját gondolatait a természet képeivel azonosítani.

Próbáljuk megfogalmazni mi is azt a reménységet, amit a tavasz eljövetele hordoz!

A feladat: írj egy kis történetet, ami a következőképpen ér véget.

“Akkor értettem meg igazán, hogy nincs örök tél és nincs örök halál. Ahogyan a virágok szépsége mulandó, ugyanúgy mulandó a hervadásuk is, hiszen a magokból mindig új élet sarjad és új virág növekszik.”

A történet témája bármi lehet, saját élmény vagy fikció, rád van bízva.

A lényeg, hogy a fenti gondolat logikusan következzen a soraid végén.

Határidő: március 28., szerda este.

 

Valóságos mesék

Valószerűség és fikció.

Az írók gyakran próbálják meg úgy mutatni be a kitalált történeteiket, mintha azok a valóságban is megtörténtek volna. Ehhez számtalan eszköz áll a rendelkezésükre, például valóságos helyszínek között ábrázolják a fiktív eseményeket, vagy (például történelmi regények esetében) valóban létező történelmi személyiségek köré építik fel a kitalált világot, konkrét dátumokkal erősítve azt a látszatot, hogy a mese tulajdonképpen megtörtént valóság. Kármán József ennél is tovább megy, a naplóregénye elejéhez három előszót is csatol, melyekkel a hitelesség látszatát próbálja kelteni az olvasóban.

Te hogyan hitetnéd el egy meséről, hogy valóság? Képzeld el, hogy Piroska és a farkas meséjét szeretnéd elhitetni az olvasókkal, ezért egyes szám első személyben fogod majd megírni Piroska meséjét. Ne aggódj, nem kell naplóregényt írnod, elég, ha ezt elképzeled.

A feladat: írj két előszót Piroska naplóregényéhez. Az egyik legyen egy “szerkesztői előszó”, amelyben a szerkesztő hangján szólalsz meg, a másik pedig egy tetszőleges szereplő (például a nagymama) hangján megfogalmazott szöveg. A két “előszót” új bekezdéssel, csillaggal válaszd el egymástól.

Határidő: március 13. kedd este